TELJES ÚTMUTATÓ A SZÁRÍTÓHOZ

A középkorban Európában az emberek a lepárlóüzemek b vítményeként olyan helyiségeket építettek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy a beltéri t z h je által kiszárítsák az ételeket.
Az ételt felf zték a szobába, füstölték és szárították. A napfény hiánya és a száraz napok lehetetlenné tették az élelmiszerek kinti szárítását, és ezek a speciális házak megoldották a h vös, nedves éghajlaton él k problémáját. Az 1800-as évek közepére olyan eljárást fejlesztettek ki, amellyel a zöldségeket 105 °F-on lehetett szárítani, és süteményekké préselni. Ezek a szárított zöldségek örvendetes táplálékforrást jelentettek a tengerészeknek, akik hosszú utakon szenvedtek friss élelmiszer nélkül. A második világháború alatt a katonák dehidratált élelmiszert használtak könny takarmányként, miközben a csatatéren szolgáltak. Ezeket ma étkezésre kész ételeknek" (MRE) ismerjük. A háború után a háziasszonyok nem rohanták bele ezt a tömör, de gyakran íztelen ételt a mindennapi f zési rutinjukba, és a kiszáradt ételek kiestek. El készít ként, aki egyben kertész is, a babon, a rizsen, a búzán és a tojásporon túlmen en a kamrakészítményeket szeretném alkalmazni.
A kerti ajándékom kiszárítása kitölti a nem dobozolható élelmiszerek és az áramkimaradásokra hajlamos fagyasztó által hagyott rt. A tiszta vízforrás és a t z az egyetlen dolog, ami a családom és a dehidratált alapanyagokból készült meleg étel között áll. Ez a könyv nem csak tapasztalt kertészeknek, lelkiismeretes el készít knek és szakért konzerválóknak szól. Mindenkinek szól, aki szereti a friss ételeket, és hozzá szeretne járulni a tartósításhoz. A mai aktív életmódhoz a kiszáradásnak könnyen bele kell illeszkednie a napi rutinba, a lehet legkevesebb id t kell igénybe vennie, és minimális felkészülési id t igényel.
A tömeges vásárlás és a kötegelt tartósítás, valamint a hatékony dehidratáló kombinálásával mindennapi használatra száríthatja az élelmiszereket.